Te "írtad alá", te fogalmaztad meg, a segítőid egy kicsit kihúztak néhány sort csakhogy teljesíthető legyen. Te egyeztél meg a szereplőkkel, nevezted meg helyszíneket, időpontokat, eseményeket, az átélendő élményeket, a megtanulandó leckéket, az elérendő célokat,... mindent.

Mit jelent mindez?

Te vállaltad, te akartad, nem kényszerítettek...

vagyis nem okolhatsz senkit, nem vagy szegény áldozat akit ide oda lökdösnek a Sors kegyetlen hullámai. Igen ez "rossz" hír, mert így a felelősség a tiéd. A "jó" hír, ugyanez nem vagy áldozat, vagyis az életed te irányítod, te döntesz. ( persze nem egészen olyan egyszerűen mint a vacsora utáni desszertről...) de TE döntesz.

Te döntesz, hogy hajlandó vagy-e energiát (olvasás, meditáció, testmozgás, nyitottság, könnyek, fájdalom, bátorság...) beletenni az életedbe, ami aztán segít feltárni, meglátni, megérteni, elengedni tudattalan programokat, családi mintákat, segít feloldani karmikus kötéseket...

Te döntesz, hogy fejlődsz-e, tanulsz-e az élményekből, tapasztalásokból.

Te döntesz hogy reagálsz a történésekre és mit hozol kibelőlük.

A gyermek fejlődéséhez tudnám hasonlítani.

Amikor megszületik akkor érez először éhséget azelőtt a köldökzsinór szállította az ételt folyamatosan. Érzi az éhséget és tehetetlen egy dolgot tesz sír. Anya jön, rámosolyog, kedvesen mondja neki hozom a tejcsit, de amíg az első cseppek ízét meg nem érzi addig sír, nem ismeri ezt a helyzetet. Aztán telnek a hetek, hónapok a baba fejlődik az éhséget még mindig sírással jelzi, de amikor anya bejön, rámosolyog és elmondja, hogy hozza a tejcsit, a sírás abba marad. Lehet a szavakat nem érti, de a helyzet már ismerős és tudja, hogy felesleges tovább bőgni. Megint eltelik egy kis idő és már nem sírással, hanem "mammmammamma" hangokkal jelzi hogy éhes és később már annyit mond hogy hami vagy enni...

A tapasztalások elvezették a sírástól a kommunikációig. A zsigerből jövő, nagyon (állati) ösztön által irányított viselkedéstől egy magasabb szintű, emberi megnyilvánulásig.

Es most vegyunk egy felnőtt példát...Haza jösz éhesen és fáradtan. Nincs vacsora, a lakás szanaszét. Bevághatod a hűtőszekrény ajtaját hogy az majdbem leszakad és leüvöltheted a párod fejét, aztán a kedvenc foteledből kidobhatod a gyereked kedvenc plüss mackóját és közben kiabálhatsz vele, hogy mi ez a kupleráj és egy semmirekellő...

Mondanom kell, hogy ez melyik reakció?...

Vagy ugyan érzed az éhséget és a fáradságot de a családodhoz így is szeretettel fordulsz.

Ez csak egy rövid példa és egy egyszerűbb.

És még valami a szerződéseket módosítani is lehet ha a felek megegyeznek...miért ne lehetne ezt a szerződést is...

Záró mondatként szeretnélek emlékeztetni a születésedre. Ha valaki azt mondja neked, hogy át tudsz csúszni egy szűk alagúton és a végén egy kisnyíláson kidugod a fejed, majd az egész tested... Elhitted volna?

TE megcsináltad! Életed legelső, de annál intenzívebb és mély rétegeket magába foglaló, örök emlékeket hagyó élménye. Rémísztő, Veszélyes, Nehéz, Melós, Csodálatos és Sikeres - hisz itt vagy.

Az ezutáni rész már csak "szórakozás", hisz TUDOD, hogy MEGTUDOD csinálni. Már egyszer megcsináltad, megszülettél.

Beszélgetnél? Szeretettel várunk a TeRe-FeRe közösségben, aminek Facebook csoportját itt találod.

Hogy miben és főleg hogyan tudnék hozzájárulni a mindennapjaidhoz azt ebből az írásból is megtudhatod.

Találhatsz több posztot, mesét az oldalon itt.

Ha biztosra szeretnél menni, iratkozz fel erre az oldalon a hírlevélre ... a social media néha akadozik.

Készült egy kis mese könyv is Kalandok Fényországban címmel

Legyen Csodás napod, Szeretettel

Angelika