.jpg)
A tegnap úgy tűnik csak a kezdet volt... és egy kis sorozat születik. Ezenfelül valamire újra rávilágított, ami talán nem volt egészen tudatos eddig. NE higy el semmit, senkinek Feltétel Nélkül. Még a legnagyobb guru tanítását is járd körbe, ellenőrizd kérdésekkel. És igen ezt az írást is, ahogy minden információt, szabályt, elvárást amivel nap mint nap bombáznak. Meg valami vizsgald felul, ird at a Tudatalatti Programjaidat is! ( a penz koszos, a szex paraznasag, rossz vagy, ....)
"Amíg nem éled át milyen a másiknak, addig nem tudsz szeretni. Amíg nem fáj neked a fájdalom, amit másnak okozol, nem tudsz szeretni. A karma nem büntetés, hanem tanítás. Megtanít milyen a másiknak lenni, mit érez, hol fáj neki. Amíg nem fáj a seb, amit másokon ejtesz, és nem vérzel tőle te is, addig nem tudod mi az, hogy »vele« és »együtt« és »közösen«. Együtt érezni valakivel csak akkor lehet, ha az én idegeim is összerándulnak attól, amit benne én okozok."
(Müller Péter)
Az elso mondatokat sem erzem megingatathatatlannak, de nem tudok ra szavakat irni, kifejteni, hogy miert is nem egeszen ugy van. Azert valami megis... Miert ne tudnek szeretni addig amig nem szenvedtem? Miert ne szerethetnenek masok, amig nem szenvedtem? Ez megint ilyen egyhazas beutes, hogy a Foldon szenvedjunk, mert csak igy jutunk a Menyorszagba....
Nezzuk a kovetkezot: " A karma nem buntetes, hanem tanitas." Jo megallapitas, kiegeszitesre szorul.
Kieg 1. Azt kapod amit tettel.
Kieg 2. Nagyon fontos! kiegeszites, amirol sokan megfeledkeznek.
Nem egy foldi eletrol van szo, nem a jelenlegi eletedrol a Foldon. Az OSSZES eddig megelt eletedrol, az osszes leszuletesedrol, amik akar tobb ezer evre nyulnak vissza.
Csak egy kis segitseg, hogy el tudd kepzelni. Tegnap cserben hagyott a baratod, egyszer kb 349 evvel ezelott te hagytal cserben valakit. A durvabbakat a gyengebb idegzetu olvasok kedveert kihagyom.
Hogy tudunk belole tanulni? Ha elfogadjuk, ranezunk, szembe nezunk vele es ateljuk az erzeseket.
Hogy tudjuk megszakitani? Ha megtanultuk. Ha megtanultuk, hogy ha megutnek nem utok vissza, ha cserbenhagytak nem adom vissza... Elfelejtjuk a majd en megmutatom, visszakapod gondolkodast es tiszteletben tartunk minden eletet.
Meglatjuk, hogy ezt a tanitast en kertem, ezt kellett megtapasztalnom ... Olvasd el a Ket kicsi Lelek mesejet, egy jo magyarazat.
"Amíg nem fáj a seb, amit másokon ejtesz, és nem vérzel tőle te is, addig nem tudod mi az, hogy »vele« és »együtt« és »közösen«. Együtt érezni valakivel csak akkor lehet, ha az én idegeim is összerándulnak attól, amit benne én okozok." Ez egy kicsit olyan szajizt ad, hogy eletemen at szenvedhetek es csak ezzel az allando szenvedessel lehetek egyutt, szerethetem a masikat.... Hat koszonom NEM! es megegyszer NEM! Az hogy megtapasztalom, hogy a masik mit erez az nem egy allandoan verzo nyilt sem, ami megmarad es eleten at szenvedek tole. A tapasztalas megtortent, megtanultam a lecket, seb meggyogyult es megyek tovabb azzal a tudassal amit szereztem. Aztan elerkezek arra pontra, ahol mar nem a fajdalom altal ertem meg hogy egyek vagyunk, hanem egyszeruen tudom (szivemben, nem az eszemmel), hogy egyek vagyunk es az erzelemet/fajdalomat mar inkabb csak tapasztalaskent elem meg.
ES A LEGFONTOSABBAT MAJDNEM KIFELEJTETTEM... nemcsak rossz karma van, a jo tett is ugyanugy visszater!
folyt kov...
